"Tudod mi a bajod? Túl gyorsan kötődsz. És ha egyszer kötődsz valakihez, bármit megteszel, hogy megfelelj neki, és hogy boldoggá tedd. Sosem arról van szó, hogy te mit akarsz, mindig más érdekeit nézed a sajátod előtt. Túl sok lehetőséget adsz az embereknek, akik túl könnyen feladják, ők ezt nem érdemlik meg. Kihasználnak téged, és befolyásolható leszel. De te jól megvagy úgyis, mert ők ott vannak az életedben, és te csak ennyit akarsz. És még ha át is vernek, te akkor is ott leszel nekik. Mert ez vagy te, ilyen vagy. Ha egyszer kötődsz valakihez, foglyul ejtik a szívedet, és mindig lesz benne helyük. És ezért olyan nehéz most Őt elengedned." :(

egyszer mindennek eljön az ideje. :))

~Igen.. eljön a nap, amikor majd csak nézel utánam vágyakozva, én pedig majd csak magamba kacagok és ezt mondom : " igen, ez volt az a srác, aki engem régen kidobott!"

" Amikor mondanád, de nem mered, mert félsz, hogy elrontod vagy elveszted.

Amikor zokognál igazán és szívből, de csak halkan szabad, nehogy bárki is meghallja.

Amikor hívnád, de félsz, hogy úgyse jön, mert fontosabb dolga van, mint a te kis életeddel foglalkozni.

Amikor legszívesebben széttépnél valamit vagy valakit... akár az egész világot.

Amikor várod, hogy jöjjön és végig hallgasson, de főleg megértsen, de esze ágába sincs ilyesmi...

És amikor te sem tudod, mi lenne a legjobb, menni vagy maradni, hagyni, hogy menjen vagy marasztalni... "

" Soha ne hanyagold el azt az embert, aki őszintén érdeklődik irántad és valójában szeret... mert egy napon majd azt veszed észre, hogy amíg Te kavicsokat szedtél, elvesztettél egy gyémántot."

nincs olyan :)

" Ne szomorkodj amiatt, ha nem szeret.. Nem tudja mit dobott el magától.. Egy nap talán majd megbánja, hisz nincs még egy olyan ember, mint te.." :)

rájöhetnél.

" Míg te kerülsz, más felfigyel rám, míg te megbántasz, más megvigasztal... míg te velem veszekedsz, más ír : szia, szép vagy! beszélgetünk? míg te túl elfoglalt vagy, hogy foglalkozz velem, más időt szakít rám és vigyáz rám... míg te sírásra késztetsz, más mosolyt csal az arcomra. Míg neked nem jut eszedbe, hogy felhívj, más megteszi. Míg te nem tudod eldönteni, hogy tényleg engem akarsz, más már rég rájött.!!! " :/

"Mije van neki, ami nekem nincs?! "

hm.. ez egy nagyon jó kérdés. :(

" Létezik egy olyan ember, akit régen nagyon szerettél, és azt mondod, hogy nem érzel iránta semmit. Egy olyan ember aki ott csücsül a szíved trónján és mindig rágondolsz amikor tovább lépsz az élet bizonyos szakaszain. Egy olyan ember akinek naponta legalább egyszer megnézed a profilját, csak azért, hogy meglásd, hogy mi történik vele. Egy olyan ember, akihez dolgok fűznek, ha találkozol egy ilyen dologgal, legyen az egy fénykép, egy zene, egy helyszín, bármi, te elmosolyodsz, beugranak a régi emlékek, hogy milyen jó is volt vele, és azon kapod magad, hogy az örömöd sírásba megy át, mert már tudod, nem lesztek többé együtt. Vagy meglátsz valamit, amit nem szeretnél, és egész nap csak arra tudsz gondolni, és érzed azt a könyörtelen fájdalmat ott legbelül. Egy olyan ember, akit ha meglátsz érzel valamit, ki tudja mennyi idő után még mindig. És akkor azt mondod, hogy te nem szereted, és igazából ezt is gondolod... de a szív tudja az igazságot."

http://www.youtube.com/watch?v=wPgG2uE9wJs&feature=BFa&list=FLzF_EG7Xp8OJ1W7ArATMdtA
" Nem érdekel már, hogy többet nem bújsz hozzám, nem érdekel már, hogy többet nem nézel rám, tudod nem kell, hogy sajnálj még sok minden vár, nem érdekel már az, hogy fáj kimondom VISZLÁT."

akkor és most.

" Le sem tudod tagadni, hisz látszik rajtad, hogy szereted a jelened, de hiányzik a múltad.."

" Nem tudom eldönteni mit akarsz. Keresed az indokokat és játszod a sértődöttet pedig még okod sincs rá. Én hívlak fel, te nem veszed fel, én írok, te nem válaszolsz, pedig én sírtam egy éjszakát át miattad. És egyszerűen már meguntam a próbálkozást, meguntam, hogy sosem vagyok elég jó még neked sem. Ha akarsz az életedbe, most hívj. Nem fogom lecsapni, nem fogok kiabálni, és arról beszélni, hogy mi volt régen. Csak megkérdezném, hogy vagy egy halk választ várnék, egy csendes nevetést és én lennék a legboldogabb ember a világon, mert visszakapnám azt az embert akinek én nulla vagyok, de nem érdekel mert Ő a mindenem.! "

" csak azért jöttem, hogy lássam, mit tennél ha adnék egy esélyt Neked, hogy rendbe hozd a dolgokat. de már látom felesleges volt. neked eszedbe se jutottam soha, hogy rendbe hozd. neked így pont jó. te nem szenvedsz miattam, nem gondolsz rám, nem voltál belém soha, de SOHA szerelmes!"

"Amikor eldöntöd, hogy nem beszélsz Vele, rád ír. amikor szarsz rá, megjelenik. végre képes lennél elengedni, de Ő beléd kapaszkodik, hogy aztán Ő lökhessen el.."

befejeztem, meguntam.

" nem fogom az életemet azzal tölteni, hogy emberek után futkosok. el akarsz menni? rendben, menjél csak, gyerünk! mert én befejeztem a futkosást és a törődést olyan emberek iránt, akik nem is érdeklődnek irántam. semmi se állandó, és az emberek változnak. megtanultam, hogy a szerelem nehéz és az élet furcsa.." :(