Senkit sem érdekel, hogy nyomorultul érzed magad; ennyi erővel lehetnél akár boldog is.:) 

 

Nem tökéletes. Te sem vagy az, és együtt sem lesztek soha azok. De ha megtud nevettetni legalább egyszer, tartsd az életedben és add a lehető legtöbbet ami tőled telik. Nem fog verseket írni. Nem fog rád gondolni minden pillanatban. De egy olyan részét adja neked, amit meg tudnál törni. De ne bántsd, ne változtasd meg, és ne várj el többet attól, mint amit adni tud. Ne analizáld. Mosolyogj, ha boldoggá tesz, ordíts, ha felidegesít, és hiányozzon, amikor nincs melletted. A szerelem kemény, főleg, ha birtokolni akarod. Tökéletes pasik nem léteznek, de egy mindig lesz, aki számodra tökéletes.

 

Kevés dolgot tudok pillanatok alatt megváltoztatni, de egyet bármikor : a hozzáállásomat. Állandóan a kezembe van a lehetőség, hogy döntsek. Feladom vagy megcsinálom. Sírok vagy nevetek. Depressziós leszek vagy megoldást találok. Pánikba esem, vagy a lehetőségeimre koncentrálok.

 

Vajon kivel van és mit csinál?

 

Azt hittem féltékeny lesz..Tévedtem, én lettem az.

 

Azt mondod, hogy legyek önmagam. Aztán elítélsz azért, aki vagyok.

 

Ne legyél az a fajta ember, aki csak akkor veszi észre mit vesztett, mikor már nincs vele. Ne várj idáig. Ne várd meg, míg késő lesz és visszafordíthatatlanná válik. Akkor értékeld amid van, míg része az életednek. Ez lehet egy szerelem, egy társ, egy barát, egy érzés, egy élmény, bármi. Ne engedd, hogy úgy menjenek el melletted a dolgok, hogy észre sem veszed. Ha fontos neked, ha ad neked valamit, ha látod, hogy jó, dolgozz rajta. Szívvel, lélekkel. Míg tart, míg veled van, értékeld. Mert semmi sem lehet természetes. Minden és mindenki különleges szereplője az életednek. Ha azt hiszed, ez neked jár, ha azt hiszed, nem kell érte tenned, ha azt hiszed, hogy csak úgy ott van melletted, veled, benned, nagyot tévedsz. Mert egyszer csak azt veszed észre, hogy nem az van, mint volt. Hogy minden teljesen máshogy megy. Sőt, az is lehet, hogy már rég nincs is semmi. Már rég nincs is veled. Na akkor fogod igazán bánni, hogy nem tettél semmit. Akkor fogod igazán érezni a hiányát. Mert sajnos hajlamosak vagyunk erre. Hajlamosak vagyunk, csak akkor észrevenni, milyen értékes volt, mikor elvesztettük. Most ülj le egy kicsit. Nézz magadba és gondold végig : kik és mik azok a pontok az életedben, akik adnak neked. Akik jelentenek valamit. Akik melletted állnak. Amik felvillanyoznak. Akik kezük, lábuk törnék érted. Akik szeretnek, kedvelnek, lelkesítenek. Törődj velük. Hisz, ha nem teszed, ha nem adsz, ők sem fognak. És akkor nem marad más, mint a nagy SEMMI. Azt pedig te sem akarhatod..
 

Annyi fájdalmat okozott már neked, de mégse bírod elengedni...

 

Félünk túlságosan szeretni, nehogy a végén kiderüljön, hogy a másiknak semmit sem jelentünk.