kb. már 4 órája tanulok a Big Test-re.. azt hiszem megfogok bolondulni.:| 

" Szükségem van valakire, valakire aki úgy szeret, amilyen vagyok. Aki még akkor is tudja, hogy nincs valami rendbe, ha végigmosolyogtam az egész napot. Aki mindig velem van. Akinek már akkor is hiányzok, amikor azt mondom : mennem kell. Aki elhiszi az örökkét és velem együtt megfogadja. Aki mindent tud rólam, a legapróbb dolgokat is. Akivel minden percet élvezek, amikor csak lehet. Aki egyszerűen odavan értem és mindennél jobban szeret. Akinél én vagyok az első. Az Egyetlen! :) " 

" Van úgy, hogy senki nem keres. Padlón vagy, de úgy érzed, nincs ki felsegítsen. Nincsen senki. Egyedül vagy. Olyan mélyen, hogy ennél mélyebb talán már nincs is. S ha mégis kimászol a gödörből, hirtelen megjelennek a "barátaid". "Barátok" akik csak akkor vannak veled, ha éppen nem vagy padlón." 

"utálom, amikor a barátaim megváltoznak, csak mert találkoznak egy másik emberrel.."

Ne az egyetlen lány akarj lenni az életében, hanem az, aki számít. Akire gondol, akit szeret, akiért a világot is legyőzné. Az akarj lenni, akiért mindenét feláldozná, akit értékel. Akit véd és támogat. Aki mellett lépked, akinek a kezét fogja, és soha nem hagyja magára, csak akkor, ha azt kéri. Az a lány akarja lenni, aki hagyja menni, ha menni akar. Mert akármennyire is fáj, fel tudod fogni, hogy vannak dolgok, amiket engedni kell. És egyébként is : aminek a tiédnek kell lennie, az bizony a tiéd is lesz, jöhet bárki a képbe, porszem lesz ahhoz, hogy a dolgokon változtasson. Mert bizony aminek meg kell történnie, az megtörténik. Amelyik csóknak el kell csattannia, az bizony el fog csattanni! 

"A test fáradtsága, a lélek szomorúsága.."

Elkezdett idegesíteni, hogy idegesít, ha nem vagy itt.. Mert ez biztos jele annak, hogy ez már nem csak kémia a részemről. Menj el, nem akarlak többé látni! Ne mosolyogj rám, ne légy vicces, aranyos, kedves, okos, vonzó... nem akarom ezt. Nem tudom, hogy mikor fúrtál magadnak helyet belém, biztos csak egy pillanatra fordítottam el a fejem, vagy csukott szemmel kortyoltam egyet az  italomba.. nem tudom. Csak azt, hogy ez nem tetszik. Mert úgy vagy velem, hogy nem vagy velem. És azt hiszem nem is akarsz. Csak szikrákat kapok el belőlünk és azt is csak ritkán, csak diszkréten. A legszomorúbb, hogy tudom, azt sem értenéd meg amit most hablatyolok itt, szóval egyszer szeretném megfürdetni, átöltöztetni és beparfümözni a mondandóm és a kezedbe nyomni. Egyszer, majd, talán, de csak hogy kitehesd a polcra és néha elmosolyodj rajta. Másra úgysem lenne jó neked. Legalábbis most ezt hiszem. Aztán amilyen kiszámíthatatlan vagy, lehet, hogy holnap jössz, játszol és mindent viszel... Addig is próbálom nem túlzottan beleélni magam és realizálni, hogy mennyire nem illünk össze. Épp emiatt szeretném elhinni, hogy veled sem bírnám sokáig. Így nem zakatolsz annyit a fejemben. Ha pedig jössz holnap, hozz magaddal valamit, amit itt hagysz, hogy tudjam : vissza akarsz még jönni! :) 

Folyamatosan eltöprengek, hogy van-e értelme...Csak gondolkodok, mást nem teszek, de az a baj, mindig odajutok, hogy szeretem. Miért? Bárcsak tudnám... Eddig jobban akartalak szeretni, mint most. Most nem akarlak, nem csak azért, mert nem érdemled meg, hanem mert belepusztulok, hogy nem tudok másra nézni... Hiába nézek rá akárkire, NEM látok benne semmit, nem érzem, hogy meg kéne szereznem. De ha Rád nézek meglátom a mindent. :) Annyira nem érdemled meg pedig... annyira, de annyira, meg kéne, hogy vesselek. De közben meg annyira imádlak, megőrülök érted. Még ha megcsalsz is megbocsájtom, mert olyan hülye vagyok, hogy nem tudok nélküled élni. De ha tudnék se akarnék... mert mindenhogy szeretlek, bármit teszel, bármit mondasz, mindenképp odavagyok érted. 

"barátnő".... 

i love them. :)

Egész héten a pénteket várjuk,
Egész évben a nyarat, 
És egész életünkben a boldogságot. :) 

Mi a legviccesebb az emberben? Mindig fordítva gondolkodnak: gyorsan fel akarnak nőni, hogy aztán az elveszett gyermekkor után sóhajtozzanak. Feláldozzák az egészségüket, hogy pénzt keressenek, aztán meg odaadják minden pénzüket, hogy egészségesek legyenek. Annyira sóvárognak a jövő után, hogy nem törődnek a jelennel, így aztán sem a jelent, sem a jövőt nem élik meg. Úgy élnek, mintha soha nem halnának meg, és úgy halnak meg, mintha soha nem éltek volna.

Csak azt akartam, hogy harcolj értem.. Én is olyan akartam lenni, akiért érdemes harcolni...

miért nem?

Miért nem lehetek én az az egy személy? Aki mindig ott van a fejedben. Akinek rögtön visszaírsz, amint meglátod, hogy írt. Az akiről a barátaidnak mindennap mesélsz. Az akit ha meglátsz jó kedved lesz, akiért bármit megtennél. Az aki körül önmagad lehetsz. Az akit mindennél és mindenkinél jobban szeretsz, és félsz elveszíteni.