2013. június 27., csütörtök

Néha tudomásul kell venni, hogy nem vagyunk ugyanolyan fontosak a másiknak, mint Ők nekünk. Csak ígérgetik a "majd jövök" , meg "majd találkozunk", meg " elmegyünk ide-oda", meg " majd kereslek", vagy egyáltalán "számítasz valamit". Mert ha valaki azt akarja, hogy jelen legyek az életébe, az helyet csinál benne. Nem kellene megküzdenem a helyért. Ha olykor megbánt, nem indokot, kifogást keres a tettére, hanem bocsánatot. Talán jóhiszeműen vagy tudaton kívül de még mindig elhiszek, akármilyen kifogást, magyarázkodást, de már tudom nem a szavak, hanem a tettek beszélnek..
   

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése